Az xtro realm keretében Süveges Ritával közösen szervezett őszi diszkusszív gyakorlataink a képzelet fogalmát vizsgálták. A beszélgetés- és kirándulássorozat célja az volt, hogy különböző szempontok mentén számot vessünk a gondolkodásunk meghatározottságaival, és ezáltal felszabadítsuk a lokális képzeletet. A klímaválság helyi kihívásaival való társadalmi szembenézés ugyanis csak akkor lehetséges, ha képesek vagyunk választ adni olyan alapvető kérdésekre, minthogy mit tekintünk természetnek, honnan származnak a klímaválsággal kapcsolatos narratíváink és miként képzeljük el a változó körülmények szerint újraszerveződő társadalmat magunk körül.

A Képzelet és Klímaválság programja:

1. TÁRSADALMI KÉPZELET ÉS KLÍMAVÁLSÁG

2. 9. 23. 19:00 FKSE

Beszélgetőtársak: GYÖRGY Péter és SIPOS Balázs

A 10 alkalmas sorozat bevezető alkalma a magyar társadalmi képzeletben megjelenő természetfogalmat járja körül. Ennek keretében vendégeink segítségével arról is szó esik majd, hogy elképzelhető-e a klímaválságról való gondolkodás dekolonializálása, a globálisan történő ökológiai folyamat helyi megközelítése, és ha igen, a művészet ebben milyen szerepet tölthet be. Bodor Ádám, Jancsó Miklós és Makovecz Imre munkásságán keresztül vizsgáljuk a kulturálisan velünk élő természetfogalmakat.

2. FENNTARTHATÓSÁG ÉS NEMNÖVEKEDÉS

3. 10. 10 ZSÁMBOK

Kirándulásvezető: Logan STRENCHOCK, ZSÁMBOKI BIOFARM

A Zsámboki Biokertbe szervezett kirándulás során a gazdaság bejárása mellett a fenntarthatóság kérdéseivel foglalkozunk. Hogyan vált magától értetődővé az urbanizált élet díszletei között a kapitalista termelésnek való kiszolgáltatottságunk? Miként váltunk deskilled generációvá egy erős mezőgazdasági hagyománnyal bíró országban? Lehetséges-e elképzelnünk mást?

3. ÖKOFEMINIZMUS ÉS POSZTHUMÁN

4. 10. 21. 18:00 FKSE

Beszélgetőtársunk: KISS Kata

A nyugati gondolkodás a természet világát a passzivitással és a nőiességgel társítja, szemben az aktív és kultúrateremtő ember világával, melynek megtestesítője a férfi. A jelen ökológiai problémái azonban rávilágítanak, hogy a természetre nem tekinthetünk tovább passzív és kimeríthetetlen erőforrásként. A kulturális képzelet a régi paradigmában ragadva ugyanakkor nehezen talál új fogalmakat a klímaválság értelmezéséhez. Az alkalom az ökofeminista filozófiát mint a gondolkodás átformálásának lehetőségét mutatja be, amely perifériás nézőponton keresztül vizsgálja az ökológiai kihívásokat és a rájuk adható lehetséges válaszokat.

4. AZ ENERGIA MATERIALITÁSA

5. 11. 5. 8:00-15:00 SZÁZHALOMBATTA

Túravezető: SZABÓ JOHN

A klímaváltozás hatásainak felerősödésével kiemelkedő fontosságú lenne a társadalom energiaképzeletének feltérképezése és meghatározottságainak megértése. A kapitalista berendezkedés motorját jelentő fosszilis nyersanyagok, illetve a rájuk épülő termelési módok és fogyasztási szokások azonban ellehetetlenítik az alternatív társadalmi képzeletek létrejöttét. Az energiáról való közgondolkodásban a hatékonyságnövelésre, az üzemanyagok kihelyettesítésére, és a geomérnökségre kerül a hangsúly. Magyarországon ez a determinizmus még erőteljesebb, mivel az energiaképzelet külső behatások eredményeként alakul. A Szovjet Unió, később az orosz vonzáskörzet, valamint Nyugat-Európa közé beékelt ország energiaképzeletében folyamatosan közrejátszottak nagyhatalmi érdekek és hegemóniai projektek.

A százhalombattai finomító körbejárása során betekintést nyerünk az olajfinomítás folyamatában, megismerjük az ehhez szükséges infrastruktúra működését. A bejárás utáni előadás során a klímaváltozás tükrében beszélgetünk Magyarország energiaképzeletének alakulásáról.

5. AZ APOKALIPSZIS ÖKOKRITIKÁJA

6. 11. 18. 19:30-21:30 LUMEN KÁVÉZÓ

Beszélgetőtársunk: DR. HÓDOSY ANNAMÁRIA

LUMEN, Budapest, Horánszky utca 5.

Az apokaliptikus mozifilmek száma egyre csak növekszik, a kultúripari termelés szubzsáneréből lassacskán egyre jelentősebb műfajjá válik. Felmerül a kérdés, hogy vajon ez a klímaválságnak, vagy más okoknak betudható változás-e? Miként alakul a környezeti problémákkal foglalkozó és az apokaliptikus filmek aránya? Az utóbbiak közül mennyi az ökológiai pusztulással kapcsolatos? Milyen világnézeti hátteret, ideológiákat, és természetfogalmat közvetítenek, s valóban növekvő pesszimizmusról, bűntudatról és tehetetlenségről árulkodnak-e ezek a filmek, vagy másról? Mit árulnak el a klímaválsággal kapcsolatos képzeletünkről? Saját magunktól való undorunk nyilvánul-e meg bennük? Jellemző-e rájuk valami változás, ahogyan az idő előrehalad? Az előadás során, ahol sok filmrészletet megnézünk, azt vizsgáljuk, hogy az efféle filmekkel kapcsolatos közhelyek valóban igazak-e, és ha igen, akkor miért érdekelnek továbbra is (egyre jobban) minket. Milyen igazság feltárulására vágyunk vagy várunk rajtuk keresztül?